cs
Hazajáró - So 08.08. 03:10
SZEBENI-HEGYALJA – Szerdahelyszék és a Székások-dombsága. Magyarország (2025). Édes Erdélynek vannak olyan átmeneti vidékei, amelyek mostoha sorsuk okán valahogy sehova se tartoznak. Ilyen a Székások-dombsága is, amely előbb az orbói határőr székelyek földje volt, majd az erdélyi szász székek egyike, a 14. századtól 1876-ig fennálló Szerdahelyszék területe. Aztán az evangélikus szászok helyét lassan a hegyekben pásztorkodó, majd a Szebeni-hegyalján megtelepülő románok vették át, akik a 19. században a dualizmussal szembeni ellenállással ágyaztak meg Trianonnak. Így történhetett, hogy magyarok már alig, míg a szászok szinte csak épített örökségükben maradtak. Viharos idők utáni tájkép vár a Hazajáróra a Nagy-Küküllőtől a Szebeni-havasokig terjedő dombvidéken.
Více informacíEpizody
Hazajáró - Všechna vysílání
Hazajáró - St 26.08. 03:10
Hazajáró - St 26.08. 03:10
Közép-Nyárád mente 2. - Marosszéki székely aprófalvak. Magyarország (2026). Nehéz szabadulni Tündérkert varázsától. Persze, eszünk ágában sincs tovább állni innen, s miután bejártuk a Közép-Nyárád mente Nyárád és Maros közti részeit, most behatolunk a Nyárád és Kis-Küküllő közti völgyhajlatok apró falvai közé is. Ezek az elszigetelt települések csendesen küzdenek az elöregedés és a társadalmi integráció nehézségeivel. Ám vannak még lármafaőrzők, akik éltetik a lángot és nem törődnek bele a végleges eltűnésükbe. Csíki Sándort tovább idézve fűzzük fel a Középső-Nyárád mente maradék falvait.
Hazajáró - Ne 23.08. 03:15
Hazajáró - Ne 23.08. 03:15
Közép-Nyárád mente 1. - Lármafák székely ormokon. Magyarország (2026). A maroknyi székelység sorsát mindhalálig szívén viselő barátunk, a Nyárád mente hűséges írója, Csíki Sándor már az örökkévalóságból figyeli szeretett pátriája, a Nyárád-mente kietlen gyepűin pislákoló lármafákat. Már csak az ő emléke miatt is visszatértünk Marosszék szívébe, hogy rakjunk a tűzre mi is egy adaggal: hadd lobogjon az égig - gyökereinkért, magyar anyanyelvünkért, a szülőföld védelméért. A Felső-és az Alsó-Nyárád mentére már rácsodálkoztunk. Most a Közép-Nyárád mentén kötjük össze a láncot, a székely lármafák felfűzésével, Csíki Sándorra emlékezve, sírjától a bölcsőhelyéig.
Hazajáró - So 22.08. 02:40
Hazajáró - So 22.08. 02:40
Júliai-Alpok – Széles az Isonzó vize. Magyarország (2026). Az Alpok hegyláncának délkeleti tagjában, a Júliai-Alpokban, a smaragdzöld színben tündöklő Szocsa folyó pompás karsztvidéke, a szurdokoktól a vízeséseken át a csúcsokig, felejthetetlen kalandokat kínál. Ám ha a magyar ember meghallja a folyó régi nevét: Isonzó, az idill helyett valami borzongató érzés keríti hatalmába. És már érti is, mit keres a Hazajáró a Szlovénia és Olaszország határán tornyosuló hegyek között. Nagyapáink, dédapáink százezrei nyugszanak az Isonzó-völgyének valamelyik elfeledett hősi temetőjében. Az első, Nagy Háború idején, 1915 és ’17 között az osztrák-magyar monarchia katonái egy tucat véres csatát vívtak a kíméletlen hegyi viszonyai között, visszaverve a Monarchiát hátba támadó olasz seregeket. A folyó völgyében ma már több a katonatemető, mint az élő település. Így magasztosul a Hazajáró alpesi túrája kegyeleti megemlékezéssé.
O pořadu
SZEBENI-HEGYALJA – Szerdahelyszék és a Székások-dombsága. Magyarország (2025). Édes Erdélynek vannak olyan átmeneti vidékei, amelyek mostoha sorsuk okán valahogy sehova se tartoznak. Ilyen a Székások-dombsága is, amely előbb az orbói határőr székelyek földje volt, majd az erdélyi szász székek egyike, a 14. századtól 1876-ig fennálló Szerdahelyszék területe. Aztán az evangélikus szászok helyét lassan a hegyekben pásztorkodó, majd a Szebeni-hegyalján megtelepülő románok vették át, akik a 19. században a dualizmussal szembeni ellenállással ágyaztak meg Trianonnak. Így történhetett, hogy magyarok már alig, míg a szászok szinte csak épített örökségükben maradtak. Viharos idők utáni tájkép vár a Hazajáróra a Nagy-Küküllőtől a Szebeni-havasokig terjedő dombvidéken.