Hazajáró - So 11.04. 11:00

Hazajáró - So 11.04. 11:00

Duna
35 minut
2022
Maďarsko Publicistický

FELSŐ-SÁROS – kalandozás a galíciai határon. Magyarország (2026). Északkeleti gyepűvidékünkön, Galícia határán; ott, ahol a „hűtlen” folyó, a Poprád kifelé kanyarodik a Kárpátokból, ritkán jár turista. Felső-Sáros vidékének környező hegyvidékeit már bejártuk, ám a Csergő-hegység és az Alacsony-Beszkidek közti medencét, a Tapoly vadregényes felső forrásvidékét még nem fedeztük fel. Apró ruszin falvak, görögkatolikus fatemplomok, első világháborús katonatemetők, a hosszan hullámzó erdős hegyhátakat helyenként megszakító tisztások várnak ránk Sáros vármegye ritkán lakott északi határvidékén.

Více informací

Epizody

Hazajáró - Všechna vysílání
Dostupné epizody Brzy dostupné Skrýt budoucí epizody
Dostupné za 4 dny

Hazajáró - Ne 10.05. 02:40

, Duna, 30 minut

Hazajáró - Ne 10.05. 02:40

FELSŐ-ZEMPLÉN – Beszkidek és Bükkös-hegyek. Magyarország (2026). Felső-Zemplénben, az Alacsony-Beszkidek hegyvilágában nagy, lusta csöndek uralkodnak. Ott vannak a hatalmas bükkök koronájában, a homokkő sziklák között, s a hegygerincek polonyináin. A 16. században még a Laborc, az Ondava és a Ciróka völgyeiben fekvő lemkó ruszin fatemplomos falvak születésénél bábáskodtak. De híven őrizték a határt is, a Kárpátok vízválasztó főgerincén, egészen 1914-ig. Ekkor kegyetlen csatazaj űzte el a kárpáti hágók csendjét. Vérbe borult a vidék az igazságtalan Trianoni diktátum miatt a második világháborúban is. Aztán újra a csönd lett. De ez már nem az a barátságos csend volt. Minden megváltozott. A Magyar Királyság és Galícia határa előbb csehszlovák, majd szlovák-lengyel határrá degradálódott. A történelem súlya alatt görnyedező tájon ma már honvédek örök nyugodalmát őrzik a csendek, de a hegyvidékre ráköszönő tavasznak semmilyen erő nem tud megálljt parancsolni.

Dostupné za 3 dny

Hazajáró - So 09.05. 11:00

, Duna, 30 minut

Hazajáró - So 09.05. 11:00

FELSŐ-ZEMPLÉN – Beszkidek és Bükkös-hegyek. Magyarország (2026). Felső-Zemplénben, az Alacsony-Beszkidek hegyvilágában nagy, lusta csöndek uralkodnak. Ott vannak a hatalmas bükkök koronájában, a homokkő sziklák között, s a hegygerincek polonyináin. A 16. században még a Laborc, az Ondava és a Ciróka völgyeiben fekvő lemkó ruszin fatemplomos falvak születésénél bábáskodtak. De híven őrizték a határt is, a Kárpátok vízválasztó főgerincén, egészen 1914-ig. Ekkor kegyetlen csatazaj űzte el a kárpáti hágók csendjét. Vérbe borult a vidék az igazságtalan Trianoni diktátum miatt a második világháborúban is. Aztán újra a csönd lett. De ez már nem az a barátságos csend volt. Minden megváltozott. A Magyar Királyság és Galícia határa előbb csehszlovák, majd szlovák-lengyel határrá degradálódott. A történelem súlya alatt görnyedező tájon ma már honvédek örök nyugodalmát őrzik a csendek, de a hegyvidékre ráköszönő tavasznak semmilyen erő nem tud megálljt parancsolni.

Zobrazit další

O pořadu

2022
Maďarsko Publicistický

FELSŐ-SÁROS – kalandozás a galíciai határon. Magyarország (2026). Északkeleti gyepűvidékünkön, Galícia határán; ott, ahol a „hűtlen” folyó, a Poprád kifelé kanyarodik a Kárpátokból, ritkán jár turista. Felső-Sáros vidékének környező hegyvidékeit már bejártuk, ám a Csergő-hegység és az Alacsony-Beszkidek közti medencét, a Tapoly vadregényes felső forrásvidékét még nem fedeztük fel. Apró ruszin falvak, görögkatolikus fatemplomok, első világháborús katonatemetők, a hosszan hullámzó erdős hegyhátakat helyenként megszakító tisztások várnak ránk Sáros vármegye ritkán lakott északi határvidékén.