Hazajáró - So 11.04. 11:00
FELSŐ-SÁROS – kalandozás a galíciai határon. Magyarország (2026). Északkeleti gyepűvidékünkön, Galícia határán; ott, ahol a „hűtlen” folyó, a Poprád kifelé kanyarodik a Kárpátokból, ritkán jár turista. Felső-Sáros vidékének környező hegyvidékeit már bejártuk, ám a Csergő-hegység és az Alacsony-Beszkidek közti medencét, a Tapoly vadregényes felső forrásvidékét még nem fedeztük fel. Apró ruszin falvak, görögkatolikus fatemplomok, első világháborús katonatemetők, a hosszan hullámzó erdős hegyhátakat helyenként megszakító tisztások várnak ránk Sáros vármegye ritkán lakott északi határvidékén.
Více informacíEpizody
Hazajáró - Všechna vysílání
Hazajáró - Ne 10.05. 02:40
Hazajáró - Ne 10.05. 02:40
FELSŐ-ZEMPLÉN – Beszkidek és Bükkös-hegyek. Magyarország (2026). Felső-Zemplénben, az Alacsony-Beszkidek hegyvilágában nagy, lusta csöndek uralkodnak. Ott vannak a hatalmas bükkök koronájában, a homokkő sziklák között, s a hegygerincek polonyináin. A 16. században még a Laborc, az Ondava és a Ciróka völgyeiben fekvő lemkó ruszin fatemplomos falvak születésénél bábáskodtak. De híven őrizték a határt is, a Kárpátok vízválasztó főgerincén, egészen 1914-ig. Ekkor kegyetlen csatazaj űzte el a kárpáti hágók csendjét. Vérbe borult a vidék az igazságtalan Trianoni diktátum miatt a második világháborúban is. Aztán újra a csönd lett. De ez már nem az a barátságos csend volt. Minden megváltozott. A Magyar Királyság és Galícia határa előbb csehszlovák, majd szlovák-lengyel határrá degradálódott. A történelem súlya alatt görnyedező tájon ma már honvédek örök nyugodalmát őrzik a csendek, de a hegyvidékre ráköszönő tavasznak semmilyen erő nem tud megálljt parancsolni.
Hazajáró - So 09.05. 11:00
Hazajáró - So 09.05. 11:00
FELSŐ-ZEMPLÉN – Beszkidek és Bükkös-hegyek. Magyarország (2026). Felső-Zemplénben, az Alacsony-Beszkidek hegyvilágában nagy, lusta csöndek uralkodnak. Ott vannak a hatalmas bükkök koronájában, a homokkő sziklák között, s a hegygerincek polonyináin. A 16. században még a Laborc, az Ondava és a Ciróka völgyeiben fekvő lemkó ruszin fatemplomos falvak születésénél bábáskodtak. De híven őrizték a határt is, a Kárpátok vízválasztó főgerincén, egészen 1914-ig. Ekkor kegyetlen csatazaj űzte el a kárpáti hágók csendjét. Vérbe borult a vidék az igazságtalan Trianoni diktátum miatt a második világháborúban is. Aztán újra a csönd lett. De ez már nem az a barátságos csend volt. Minden megváltozott. A Magyar Királyság és Galícia határa előbb csehszlovák, majd szlovák-lengyel határrá degradálódott. A történelem súlya alatt görnyedező tájon ma már honvédek örök nyugodalmát őrzik a csendek, de a hegyvidékre ráköszönő tavasznak semmilyen erő nem tud megálljt parancsolni.
O pořadu
FELSŐ-SÁROS – kalandozás a galíciai határon. Magyarország (2026). Északkeleti gyepűvidékünkön, Galícia határán; ott, ahol a „hűtlen” folyó, a Poprád kifelé kanyarodik a Kárpátokból, ritkán jár turista. Felső-Sáros vidékének környező hegyvidékeit már bejártuk, ám a Csergő-hegység és az Alacsony-Beszkidek közti medencét, a Tapoly vadregényes felső forrásvidékét még nem fedeztük fel. Apró ruszin falvak, görögkatolikus fatemplomok, első világháborús katonatemetők, a hosszan hullámzó erdős hegyhátakat helyenként megszakító tisztások várnak ránk Sáros vármegye ritkán lakott északi határvidékén.