cs
Az újító József nádor
A nádorválasztás drámai előzményei. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1792-től a Habsburg-államokban József bátyja, Ferenc uralkodott, míg a magyar rendiség legmagasabb méltóságát öccse, Sándor Lipót töltötte be: ő volt az első főherceg nádor. A császár azt várta öccsétől, hogy biztosítsa Magyarország hűségét és erőforrásait a birodalom számára a kibontakozó francia háborúkban. Amikor azonban a titkosrendőrség egy szerény, főképp nemesi és értelmiségi körökben terjedő, a francia forradalom mérsékelt szakaszának szabadelvű eszméivel rokonszenvező szervezkedés nyomaira bukkant, Sándor Lipót megijedt, eltúlzott szeparatisztikus félelmeket vizionált és a legkeményebb megtorlást javasolta bátyjának. Így is történt, az ún. magyar jakobinus mozgalom vezetőit konstruált perben elítélték és a Vérmezőn kivégezték. Nem sokkal később, egy Laxenburgban rendezett tűzijáték vegyészeti előkészületei során robbanás történt, és a nádor halálos balesetet szenvedett, így Ferenc a még csak 19 éves Józsefet léptette bátyja helyébe. Kinevezte királyi helytartónak, és 1795-ben Budára küldte. A magyar rendek elfogadták a változást, és 1796-ban a fiatal Józsefet közfelkiáltással nádorrá választották, akinek azonban a kölcsönös bizalmatlanság mérgező légkörében kellett rátalálnia a kiegyenlítő politikai útra.
Více informacíO pořadu
A nádorválasztás drámai előzményei. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1792-től a Habsburg-államokban József bátyja, Ferenc uralkodott, míg a magyar rendiség legmagasabb méltóságát öccse, Sándor Lipót töltötte be: ő volt az első főherceg nádor. A császár azt várta öccsétől, hogy biztosítsa Magyarország hűségét és erőforrásait a birodalom számára a kibontakozó francia háborúkban. Amikor azonban a titkosrendőrség egy szerény, főképp nemesi és értelmiségi körökben terjedő, a francia forradalom mérsékelt szakaszának szabadelvű eszméivel rokonszenvező szervezkedés nyomaira bukkant, Sándor Lipót megijedt, eltúlzott szeparatisztikus félelmeket vizionált és a legkeményebb megtorlást javasolta bátyjának. Így is történt, az ún. magyar jakobinus mozgalom vezetőit konstruált perben elítélték és a Vérmezőn kivégezték. Nem sokkal később, egy Laxenburgban rendezett tűzijáték vegyészeti előkészületei során robbanás történt, és a nádor halálos balesetet szenvedett, így Ferenc a még csak 19 éves Józsefet léptette bátyja helyébe. Kinevezte királyi helytartónak, és 1795-ben Budára küldte. A magyar rendek elfogadták a változást, és 1796-ban a fiatal Józsefet közfelkiáltással nádorrá választották, akinek azonban a kölcsönös bizalmatlanság mérgező légkörében kellett rátalálnia a kiegyenlítő politikai útra.