Az újító József nádor

O programe

Firenze és a Habsburg-ház. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A birodalmi hűbérnek számító Toszkán Nagyhercegséget az 1738. évi bécsi szerződés (amely a lengyel örökösödési háborút zárta le) biztosította Ferenc lotaringiai herceg számára, aki miután elvette Mária Teréziát és német-római császár lett, Firenze központtal ún. szekundogenitúrát (önálló örökösödési vonallal rendelkező családi ágat) alapított. Ennek másodszülött fiúk, Lipót osztrák főherceg, mint toszkán nagyherceg lett első uralkodója. Lipót felvilágosult és a gazdasági gyarapodást szolgáló kormányzása („Habsburg-mintaállam”) dinasztikus szempontból roppant sikeres családi élettel párosult: Mária Ludovika spanyol infánsnővel kötött házasságából 16 gyermek született, közöttük kilencedikként (ötödik fiúként) József Antal főherceg, a majdani magyar nádor. A fiatalember firenzei ifjúsága, neveltetése megfelelt kora legjobb pedagógiai követelményeinek, így kibontakoztatta tehetségeit, miáltal szellemi és fizikai tekintetben egyaránt kellő mértékben fölkészítette a pályára, amelyet később befutott.